Családi ház tervezés

Tudja, valójában Önnek melyik és hogyan hoz megtakarítást?

Ön szakmai segítség nélkül, hogyan választ ezek közül?

---

Napelemek

A napelemek a napsugárzást közvetlenül elektromos
energiává alakítják át.

Az áramtermelő napelemek speciális rétegük segítségével hoznak létre elektromos áramot a fényenergia elektromos tulajdonságait hasznosítva.

A rendszer ezt gyűjti akkumulátorokba, mellyel saját épületünk áramellátását biztosíthatjuk, vagy akár egyenesen eladhatjuk az áramszolgáltatónak.

A napelemet az különbözteti meg a napkollektortól, hogy utóbbi a napenergiát hőenergiává alakítja át.

A napelemek magyarországi alkalmazása

A napenergia hasznosítására alkalmas technológia az egyik legígéretesebb a megújuló energiaforrásokat alkalmazók közül.. Miután a technológia fejlődik, a hagyományos energiahordozók használata drágul, az egyébként költségesebb napelemek egyre inkább gazdaságossá válnak.

Néhány év múlva azonban egyes szakvélemények szerint a napelemek ára meg fog egyezni a fosszilis energiatermelők árával.

Jelenleg egy-egy napelem élettartama 25-40 év között ingadozik, a technológiától függően.

Hátránya, hogy költségesebbek, és napsütéshez kötöttek, és teljesítményük a fizikai méreteihez kötöttek. A fényelektromos tulajdonságok miatt a napelemes rendszer változó nagyságú egyenáramot termel. Ezzel szemben a háztartási készülékeink nagy része a közüzemi váltakozó áramot használja, ezért szükséges egy átalakító beépítése is.

A napelemes rendszer elemei:

• A napelem a fényelektromos hatás elvén működik, a fényenergiát villamos energiává alakítja át.
• Az akkumulátor a napelem által megtermelt villamos energiát raktározza.
• A töltésvezérlő egység köti össze a napelemeket az akkumulátorokkal. Feladata az akkumulátorok szabályozott töltése, és megóvása a mélykisütéstől.
• Az inverter az egyenfeszültségből hoz létre (DC/AC) változó feszültséget.
• Az útkapcsoló állomás segítségével pedig a megtermelt energiát termelhetjük vissza a közüzemi hálózatba.

További lehetőségek: szélenergia és napelem együtt

Ha fogyasztóként a célunk, a közüzemű villamos energia rendszertől való leválás,

Érdemes olyan komplett energia hálózatban gondolkodni, mely valamennyi, a gyakorlatban már több helyen sikeresen működő megújuló energiaforrásra épít.

Villamos áram termeléséhez kézenfekvő megoldás a szélenergia hasznosítása.

A két rendszer párhuzamos üzemeltetésével növeljük rendszerünk hatásfokát.

Érdemes felülvizsgálni a fogyasztó berendezéseinket, fogyasztási szokásainkat és szükség esetén kisebb fogyasztású berendezésekre cserélni őket és meg kell változtatni szokásainkat, ésszerűen kell takarékoskodnunk.

Napkollektorok

A napkollektor a napenergiát átalakítja hőenergiává, melyet fűtésre és vízmelegítésre használhatunk.

Működése során elnyeli a fényt, aminek hatására külső rétege felmelegszik, és ezt a hőt adja át a keringető rendszer folyadékának.

A napkollektort az különbözteti meg a napelemtől, hogy utóbbi a nap sugárzásából termel elektromos energiát.

A napkollektorok magyarországi alkalmazása

Az átlagos, évi napsugárzás hazánkban napi szinten négyzetméterenként 3,17 kWh.

Ezek a feltételek egész évben alkalmasak használati meleg víz készítésére, fedett medencék fűtésére. Idény időszakban pedig épületek, szabadtéri medencék fűtésére.

Hazánkban a napsugárzás intenzitása az éghajlati értékeknek megfelelően jól tervezhető értékek között van.

Ez a nyári hónapokban ~2,8 kWh/m²/nap, míg a téli hónapokban ~1,1 kWh/m²/nap egy déli tájolású, 45°-ban döntve elhelyezett kollektor esetén

A kinyert energia mennyiségét nagy mértékben befolyásolja a fizikai elhelyezés, a tájolás, és a dőlésszög.Az eredményesség miatt, a kollektorokat a legideálisabb tájolású tetőszerkezetre javasoljuk elhelyezni.

A szivattyút, a tárolót és vezérlő berendezéseket a családi ház esetében az építész a tervezés során célszerűen külön hő központba, kazánházba helyezze.

A használati meleg víz előállító napkollektoros rendszer elemei:

• Maga a napkollektor, mely elnyeli és hővé alakítja a napsugárzás energiáját
• A működtető, szabályozó, biztonsági és ellenőrző szerelvények,: a keringtető szivattyú, automatika, tágulási tartály, biztonsági szelepek, nyomás- és hőmérők, szabályozó- és váltószelepek. Feladatuk a rendszer biztonságos és automatikus üzemeltetése.
• Csővezeték a napkollektorokat köti össze a egymással és a tárolóval, benne kering a közvetítő közeg, a folyadék amit a nap sugárzása melegített fel.
• A tároló, ebben találjuk a napenergia által felmelegített vizet.

Hőszivattyúk

A hőszivattyús berendezések, meleg víz előállítására, épület fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmasak.

A föld, vagy a levegő, vagy a víz által tárolt energiát ill., napenergiát hasznosítja.

Működése roppant egyszerű, olyan mint egy „kifordított hűtőszekrény”: zárt rendszerében kering a hűtőfolyadék gőze, mely átveszi a föld melegét, amit aztán a fűtőrendszernek ad le.

A szerkezet külső villamos energiával működik, azonban a technológiának köszönhetően az energiavesztés csekély.

Érdemes korrekten végig számolni, mindent, mert a bekerülési, telepítési költség nem csekély és a működéshez szükséges villamos energia árával is számolnunk kell.

A Hőszivattyúk fajtái

1. Talajkollektoros

   Néhány méterrel a föld alá egy speciális, több száz méter hosszú csőrendszert telepítünk, mely négyzetméterenként 20-30 Wattnyi energiát jelent a talaj hőmérsékletétől és minőségétől függően.

   Elsősorban új építésű házak esetében ajánlható, mivel viszonylag nagy területen kell megbontani a földet a fektetéshez.

   Hátránya: nagyon nagy földmunkát igényel, áldozatul esik a növényzet, kis mélységben nem fektethető.

2. Talajszondás

   Függőleges, akár 200 méter mély lyukat fúrunk a földbe, melybe zárt rendszerű szondát telepítünk, ebben kering a fagyálló folyadék. A talaj geotermikus gradiensétől függően egy 100 méter mélyre telepített szondából 5-7 kW energia nyerhető.

   Előnye, hogy gyakorlatilag bárhol elhelyezhető, a felszínt csak kis területen szükséges megbontani.

3. Talajvizes

   Búvárszivattyúval nyerjük ki egy talajvíz-kútból a vizet, és ennek hőjét hasznosítjuk. Ezután a vizet egy másik kútba, felszíni vízforrásba vezetjük, vagy elszivárogtatjuk a földbe.

   Mivel a talajvíz hőmérséklete állandó (átlagosan 10 °C), és jó a hővezető képessége, hőforrásként ideális.

   Hátránya a magas karbantartási költség.

4. Levegős

   A technológia a külső levegőt, vagy akár a légkondicionáló elhasznált levegőjét használja fel energiaforrásként.

   A levegő keringetésével állít elő energiát fűtéshez, meleg vízhez. Hátránya, hogy a levegő hőmérsékletének ingadozása miatt a rendszer hatékonysága is ez által befolyásolt.

   előnyei: egyszerű, kényelmes, alacsony üzemeltetési költségek, nem szennyezi a környezetet, esztétikus, saját energiaforrást jelent, pályázati rendszerrel csökkenthetjük a költségeinket